Felújítják a nagygéci templomot Csengersimán

Felújítják az 1970-es Tisza-Szamos közi árvíz során elpusztult és akkor végérvényesen kitelepített Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagygéc eddig sorsára hagyott református templomát, amely turisztikai attrakcióként a Kárpát-medence történelmének állít majd emléket.

Forján Zsolt (Fidesz-KDNP), Csenger polgármestere az MTI-nek elmondta: a szatmári város önkormányzata az Új Széchenyi Terv pályázatán 562 millió forint uniós és nemzeti támogatást nyert a Megmaradás temploma elnevezésű attrakció létrehozásához.

Az összeg a már megkezdődött újjáépítés teljes költségeit fedezi, s a helyreállított műemléktemplom, valamint a mellé épülő kilátótorony, a látogatóközpont és az emlékpark a jövő évtől már fogadja látogatóit.

Az önkormányzati vezető emlékeztetett arra, hogy az 1970. május 13-án bekövetkezett árvíz után, amely szinte romba döntötte a teljes falut, Nagygéc újjáépítését árvízvédelmi szempontból nem engedélyezték az akkori hatóságok. A Csengerbe és Csengersimára kitelepített 760 lakos nem térhetett vissza lakóhelyére, s a község híres temploma, amelynek hajója az Árpád-korból, míg szentélye Mátyás király korából maradt fenn, azóta folyamatosan pusztult.

A polgármester hangsúlyozta: most végre felújíthatják az egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplomot, amelynek külső falán térdmagasságban jelzés mutatja, hogy meddig ért a települést elborító víz 44 évvel ezelőtt. Az imaház bejárata mellett pedig felirat örökíti meg a négy évtizeddel ezelőtti "szándékos falurombolást".

Forján Zsolt kiemelte, hogy szándékuk szerint a részben Árpád-kori templom felújítása "az erős alapokon álló több mint 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét hirdeti majd", ezért adták a Megmaradás temploma nevet a nagygéci imaháznak és így nevezték el a projektet is.

S a létrejövő turisztikai attrakció a magyarság teljes történelmét átfogja majd, interaktív módon, számítógép segítségével jeleníti meg és tanítja a nagy történelmi eseményeket - tette hozzá.

A templom köré épülő emlékparkba telepített őshonos Kárpát-medencei fák mellett kirajzolódnak majd a történelmi Magyarország és a jelenlegi határvonalai. A honfoglaló ősöknek pedig úgynevezett őrtűz oszlop állít emléket. A ligetben további 200 emlékoszlopot állítanak, amelyeken a Kárpát-medencei települések ezrei üzenhetnek az utókornak.

A megépülő látogatóközpontban külön termet rendeznek be a nagygéci híres családok emlékének és filmen mutatják majd be a ma már, ha kis számban is, de újra lakott település életét.